elhatároztam, hogy írok, de nem azért, hogy bárkinek is felszabadító olvasmányként szolgáljon a bejegyzés, hanem azért, hogy emlékezzek rá mennyire szar volt ez a nap. mert ha emlékezni tudok rá, akkor csökkentem az esélyét az újabb szar napoknak. akkor kevesebb lesz majd a kimondatlan gondolat, a kinyilvánítatlan érzés és akkor majd nem felejtem el soha többé, hogy mi is az értelme az életnek.
de most nem pánikolok. most nem érzem szükségét a depresszióba zuhanásnak.
magam sem értem.
“ May your coming year be filled with magic and dreams and good madness. I hope you read some fine books and kiss someone who thinks you’re wonderful, and don’t forget to make some art — write or draw or build or sing or live as only you can. And I hope, somewhere in the next year, you surprise yourself. “
Neil Gaiman
jáchacc, ehecc, mehecc, jöhecc, kabbe, sztriptizelhecc, télleg, legeccerűbb, taniccs, rencergazda, mericcs, kéccer, hisztizhecc, ajja, száraggyon, fertőtleniccs, szöveccség, aggya át, kéccséges, elárujja, hüe, eccségcsomag.
igen, mert nekünk az nem jár, csak a kivételezetteknek. mert ugye ahol van tél ott tél van. és én utálom a telet. hiába, nem fértem be a csomagba, pedig elég pici vagyok, de azért mégsem 20 kg. igazából nem érdekelne a tél, ha együtt fagyhatnánk. de nem fagyunk együtt, sőt mi több majdnem nyár lesz megint mire újra látjuk egymást élőben, és ezúton ajánlanám a skype készítők kezét aranyba foglalásra.
tegnap megszületett az unokaöcsém. a legédesebb, legszebb baba akit valaha láttam. elfogult lennék?meglehet. de Koppány mintha nem is újszülött lenne. gyönyörű.
most is épp hozzá készülök látogatóba, mielőtt belefeledkezem az újév ünneplésébe.
los mejores deseos para el año que viene.
új évszak, új project, amit már az első nap, alapjaiban szét kell rombolni. remek érzés, mondhatom. szar az idő, talán még soha nem volt ilyen szar ezelőtt. és még itt ez az elvágyódás is. majdnem azt írtam, hogy honvágy, de az azért mégiscsak vicces lett volna. pontosan egy évvel ezelőtt utaztam Hollandiába és akkoris pont ezt a rossz időt hagytam magam mögött, felcserélve egy még rosszabbra. de ott sokkal szebbnek tűnt, bár lehet, hogy csak a környezet és a szines házak varázsolták szebbé. de jobb volt és hiányzik nagyon. annyira, hogy sírtam is, bár így utólag ezt is túlzásnak találom.
ma alkalmam lesz egy rég nem látott ismerőssel újra találkozni, a nyakába borulni és élvezni a társaságát. nagyon várom.
tavaly amikor hazajöttem, minden egy csapásra olyan gyönyörű lett. és csak egy táska kellett hozzá. azótais ezt a csodát hajtom. tavaly még nem hittem benne, ma már nincs miben hinnem, és még ez sem elég. nekem semmi sem elég. és velem mindenhogy lehet. ez az én bajom. én hetekig is elélek kenyéren és vizen, ha kell és ha naponta kapom a pofonokat akkoris mosolygok másnap. hogy miért? nem tudom. pedig ha tudnám nem mosolyognék, vagy legalább megéheznék, de az sem. pedig libamájat és lazacot is kaphatnék, hiába egyiket sem szeretem. nemtudom nemtudom nemtudom. más ez a kenyér és más a víz és a pofonok is édesek valahogy. nagyok, de mégsem fájnak annyira, hogy azt mondjam elég. furcsa ez az egész, mert néha 2 pofon között kapok a homlokomra csókot is. és ahogy a pofonokat, a csókokat se értem. hiába, csak annyit mondhatok : hit me more, hit me hhhard.
nagy mosoly. és nagyon fáj a fülem! majd az idő meggyógyítja :) ki kell bírnom még legalább 2 órát ébren és ez igy az első szigetnap után most fájdalmasan érint. Somci mérges rám az elmúlt napért. jogos. nem tudtam túl sok mindent mondani. akkoris történt ami történt, valami amit sose felejtek majd el. és szeretem az ilyen felejthetetlen pillanatokat. úgyhogy kedves családtagok, bár nem úgy sült el ahogy kellett volna, köszönöm, hogy még mindig szerettek és beszéltek hozzám. homokos a tüdőm, fáj a lábfejem és az egyik hasizmom és mostmár a szemem is fárad. de kit érdekel? holnap kezdődik előlről. mármint ma.
és egy kis sziporka mára, köszönet érte : LiSTA úr
Megy a mérges kismalac az erdőben és találkozik a nyuszival. Pofán dobja egy palacsintával.
Megszólal a nyuszika:
- Ez szándékos volt?
Mire a kismalac:
- Nem! Lekváros!
- Hogy nevezik azt, amikor valakiért tűzbe teszed a kezed?
- ???
- Értesülés.
- Mi a legfurcsább a nagymamán?
- ???
- A nagypapa!
joreggelt bP
I wrote a poem to the moon
But no one noticed it;
Although I hoped that late or soon
Someone would praise a bit
Its purity and grace forlone,
Its beauty tulip-cool…
But as my poem died still-born,
I felt a fool.
I wrote a verse of vulgar trend
Spiced with an oath or two;
I tacked a snapper at the end
And called it Dan McGrew .
I spouted it to bar-room boys,
Full fifty years away;
Yet still with rude and ribald noise
It lives today.
‘Tis bitter truth, but there you are-
That’s how a name is made;
Write of a rose, a lark, a star,
You’ll never make the grade.
But write of gutter and of grime,
Of pimp and prostitute,
The multitude will read your rhyme,
And pay to boot.
So what’s the use to burn and bleed
And strive for beauty’s sake?
No one your poetry will read,
Your heart will only break.
But set your song in vulgar pitch,
If rhyme you will not rue,
And make your heroine a bitch…
Like Lady Lou .
hát elindult és reméljük meg se áll(ok). a tündér-szikla volt az első élmény. el volt rejtve, de csak kicsit, nem is én találtam meg, de hagytam ott egy powerpuff girls kártyát a petúnia magokért cserébe. http://www.geocaching.hu .csak ajánlani tudom mindenkinek. igaz álmokat mindenkinek.
ne izgulj. csak egy rossz álom volt..
ennek igy kell lennie. Mert Igy egéSz máS. igY különleges. igy se jObb. csak igy édesebb. na nem cUkrosboborEkas! mert igy azt hiszem, hogy vaLamire még hivatott vagyok, holott mostmár Baromira rezeg A léc ezzel a lenni vagy nem lenni kérdéssel.
most záratták be mindenkivel az ablakokat. gázszivárgás van a bem rakparTon. CcszH.